Dorosz Dávid 2025 márciusában megjelent első krimije egy hatfős baráti társaság balatoni hétvégéjét mutatja be, amely súlyos tragédiába fullad az utolsó napra. Hogyan történhet meg, hogy egy tökéletesnek tűnő találkozó végén egy holttest hever a fényűző tihanyi luxusnyaraló alatt? Elolvastuk a Mindenki lelép című könyvet.

Ági negyvenedik születésnapját mindenképp emlékezetessé kell tenni, és ezt még csak nem is a leendő ünnepelt, hanem Szilvi, a barátnője tartja kiváltképp fontosnak. Egy kis noszogatás után a születésnapos beadja a derekát, ez pedig egyet jelent azzal, hogy a nagy egyetemi baráti társaság hosszú évek után újra találkozik egy balatoni hétvégére. A történet egészen eddig egy kedves, nosztalgikus összejövetel előkészületeit is bemutathatná, sőt, ha idegenként csatlakoznánk ehhez az elképzelt körhöz, talán az elején nem is jelezne a belső radarunk, hogy itt valami nagyon nem stimmel: a legtöbb ember a háta közepére sem kívánja ezt a találkozót és egymás jelenlétét, pláne egy egész hétvégére.

Barát vagy ellenség?

Dorosz Dávid Mindenki lelép című könyvében a cselekményt a csapat tagjainak szemszögéből mutatja be, az olvasó így követheti végig a történéseket a jelenben és alkalmanként a múltban. Elfojtott vagy éppen kiszaladt megjegyzések, düh, kiábrándultság, feszültség, néha öröm, sokszor káröröm váltakozik a szereplőkben, miközben kifelé ennek legfeljebb a töredékét mutatják, cserébe a személyes gondolatokat a legapróbb részletekig megismerjük.

De hogyan lehet egy baráti körnek ilyen dinamikája? Az illem és annak hiánya nagyon kevés magyarázat erre, szinte eltörpül a szülői minták és a régmúlt sebei mellett, amiből viszont bőven akad, olykor konkrétan csak úgy zúdulnak az olvasóra. Ezt egészíti ki az, hogy mindenki gondolatában és hétköznapjaiban akarva-akaratlanul

megjelenik a politika és Magyarország ebből fakadó polarizáltsága.

Ági, Anna, Áron, Robi, Szilvi és Zoli életébe eltérő módon kúsznak be az elmúlt évek különböző törvénymódosításai, politikai döntései és a kiváltságos kapcsolatok. Ági a diploma megszerzése után azonnal Londonba dobbant, ahogyan Robi is a világot járja. Szilvi nem érti, hogy mi a probléma az itthoni élettel, a fejlődő és szépülő Magyarországon mintacsaládként élnek Zolival, akinek egy kormányközeli cégnél jól fizető állása van, és nyíltan lenéz, kioszt mindenkit, aki kritikus a rendszerrel szemben. Annának sorozatos kudarcokkal kell szembenéznie, és látja, hogy külföldön több lehetősége lenne, de párja, Áron már nem annyira biztos ugyanebben. Ez csak az alaphelyzet, a közös – jó és rossz – emlékek mellett ezekkel a terhekkel érkezik meg mindenki.

Dorosz Dávid úgy alkotja meg a szereplőket és a problémarendszert, hogy azzal rengetegen tudjanak kapcsolódni. Ha nem a belső vívódások miatt, akkor azért, mert nagy eséllyel mindenkinek van legalább egy-két olyan barátja vagy távoli ismerőse, aki eszébe jut, amikor a monológokat olvassa. Ebben a baráti társaságban hamar kiderül, hogy itt nincs fair play, főleg, ha már néhány pohár alkohol is elfogyott. Az együtt töltött hétvége pont elegendő idő arra, hogy évtizedes sebek szakadjanak fel, és egy-két mélyre temetett titok egyenesen pokollá tegye többek életét. A reakciók mögé is betekintést nyerünk, a könyv ugyanis azt is megmutatja, hogy a traumák hogyan hatnak az ember későbbi döntéseire, viszont semmi esetre sem akarja felmenteni egyik szereplőjét sem, csupán nagymértékben árnyalja azt, amit addig tudunk róluk.

Dorosz Dávid jogász és politikus, jelenleg tanácsadóként dolgozik. Bécsben él, az írás mellett szenvedélye a fotózás és az utazás. Nem véletlenül választotta a Balatont a regény fő helyszínének: „Politikában töltött éveim megtanították, hogy azok a legveszélyesebb titkok, amikről az emberek szeretnek úgy tenni, mintha nem is léteznének. Ezek lettek a regényem sarokkövei.” 

A Balaton szerepe a könyvben

A történet egy bizonyos tihanyi nyaralóban játszódik, amelynek puszta létezése is már parázs vitát szül. Az író azonban nemcsak a cselekmény adott helyszíneként nyúl a Balatonhoz, hanem az emlékek tárhelyeként is, ezzel párhuzamosan pedig szemlélteti, hogy bizony a régi kisházak és a lángosillat már a múlté, az, aki hosszú éveken át nem járt a környéken, egy apartmanokkal és luxusnyaralókkal körbeépített helyre érkezik, amelynek jelentős része vezethető vissza a politikai elithez. „Új világ ez, a régi meg jó pénzért megvehető a füredi retrós Balaton shopban.” A régi helyek keserédes érzéseket váltanak ki a szereplőkből, megjelenik benne például a görög falu, vagyis inkább annak emléke, de az ikonikus Hatlépcsősről is szó esik, ahogyan a tájidegen modern épületek kritikája is felbukkan.

A könyv olyan hétköznapi helyzetekkel és szereplőkkel dolgozik, amelyek és akik miatt sokaknak lehet ez egy izgalmas sztori. Azoknak, akiket nem annyira érint meg a mentális egészség, a belső vívódás, a pszichológia témája és a hétköznapok ihlette történetek, nem biztos, hogy ez a legjobb választás, ha viszont valaki kikapcsolódna egy váratlan fordulatokkal és feszültséggel teli krimivel, esetleg a Balaton környékét is jól ismeri, bátran engedje bele magát, mert sok olyan helyzettel azonosulhat, amely a mindennapokban körülveszi az embereket.

Mindenki lelép – Thriller a mai Magyarországról

  • Cser Kiadó
  • 320 oldal
  • 5995 Ft

(Borítókép: We Love Balaton)

Címkék